Az elmúlt évtizedben az mesterséges intelligencia (AI) szinte észrevétlenül a mindennapjaink részévé vált. Az AI-t használjuk a közösségi média hírfolyamainak személyre szabásában éppúgy, mint az orvosi áttörések elősegítésében. Azonban, míg a nagy technológiai cégek és kormányok versengenek az AI fejlesztések élvonalában, kritikusok óvatosságra intenek a lehetséges visszaélések, etikai bonyodalmak és környezeti hatások miatt.
Az AI lehetővé teszi, hogy a számítógépek megtanuljanak és megoldjanak problémákat olyan módon, mintha emberek lennének. Bár a gépek nem tudnak gondolkodni, empatikusak lenni vagy logikusan érvelni, a tudósok olyan rendszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére. Az AI programok hatalmas mennyiségű adatot képesek feldolgozni, mintázatokat azonosítani, és részletes utasításokat követni, hogy mit kezdjenek ezekkel az információkkal.
Az AI technológia a hangvezérelt virtuális asszisztensek, mint az Apple Siri és az Amazon Alexa mögött is ott van, és a robotautók fejlesztésében is kulcsszerepet játszik. A közösségi platformok, mint a Facebook, TikTok és X is az AI segítségével döntenek arról, milyen posztokat mutassanak meg a felhasználóknak. A streaming szolgáltatások, mint a Spotify és a Deezer, az AI-t használják zenei ajánlásokhoz.
A tudósok az AI-t a rák felismerésében, diagnózisok felgyorsításában és új gyógyszerek azonosításában is alkalmazzák. A számítógépes látás, az AI egy formája, amely lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy képeken tárgyakat vagy embereket azonosítsanak, a radiológusok munkáját segíti a röntgeneredmények áttekintésében.
Generatív AI segítségével új tartalmakat hoznak létre, amelyek ember által készítettnek tűnhetnek. Ez a technológia hatalmas mennyiségű adatból tanul, például online szövegekből és képekből. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT és a DeepSeek chatbotja, széles körben elterjedtek. A Midjourney egyszerű szöveges utasításokból képeket generál. Az úgynevezett chatbotok, mint a Google Gemini vagy a Meta AI, képesek szöveges beszélgetéseket folytatni a felhasználókkal.
Generatív AI segítségével új tartalmakat hoznak létre, amelyek ember által készítettnek tűnhetnek.
Bár az AI lehetőségei lenyűgözőek, néhány szakértő aggódik a technológia gyors fejlődésének következményei miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetett, hogy az AI közel 40%-ban befolyásolhatja a munkahelyeket, és súlyosbíthatja a pénzügyi egyenlőtlenségeket. Geoffrey Hinton, az AI fejlesztés egyik „keresztapja”, aggodalmát fejezte ki, hogy a hatalmas AI rendszerek akár az emberiség kihalását is okozhatják – ez egy olyan félelem, amit társa, Yann LeCun elutasít.
A kritikusok azt is kiemelik, hogy a technológia potenciálisan torz információkat reprodukálhat, vagy diszkriminálhat egyes társadalmi csoportok ellen. Ennek oka az, hogy az AI-t képző adatok nagy része közösségi média posztokból vagy kommentekből származik, amelyek tükrözhetik az előítéleteket, mint a szexizmus vagy a rasszizmus.
A kritikusok azt is kiemelik, hogy a technológia potenciálisan torz információkat reprodukálhat, vagy diszkriminálhat egyes társadalmi
